A kezdetekben a labda
egészen más volt, mint a mai. Akkor még lószőrt, rongyokat, és egyéb anyagokat varrtak be bőrbe vagy
vászonba. Az 1850-es években feltalálták a gumi vulkanizálást, ami jelentősen befolyásolta a sportág
alakulását, hiszen megváltoztatta a teniszlabda anyagát. A mai labdák kaucsukból készülnek, a közepükben
pedig csak levegő van.
A teniszlabda metszete
Eleinte ezeket a csupasz kaucsul
labdákat használták, csak később kapták a jellegzetes mintát adó, két nemez csíkból álló borítást, ami szabályozza
a labda pattanását, és segíti az irányítását, pörgetését. A borítás színe előírás szerint eleinte fehér volt,
majd később a jobb láthatóság érdekében sárgára változtatták. 1985 után nemzetközi versenyeken ugyan nem használták,
szabályok szerint azonban a fehér labdák továbbra is használhatók.
A labda átmérője 6,350 és 6,668cm közé
kell essen, míg súlya 56 és 59,4g között változhat.
A labda viselkedését is szabályozták. Ha 254 cm magasról sima felületű beton talajra ejtjük, akkor a labdának legalább
134,62 - 147,32 cm közötti magasságra kell felpattannia.
A gyártók ma már nagyon sok féle labdát gyártanak, a tulajdonságokat a különféle pálya borításokhoz igazítva.
Melyik típusú labdát milyen
pályaborításon kell használni?
A tenisz játékszabályok három különböző
típusú labda használatát teszik lehetővé, azonban:
1. – az I. Típusú (gyors) labdát a lassú pályaborításokhoz tervezték,
2. – a II. Típusú (közepesen gyors) labdát a közepesen gyors pályaborításokhoz tervezték,
3. – a III. Típusú (lassú) labdát gyors pályaborításokhoz tervezték.
A teniszlabda pörgetése
... elősegíti azt, hogy a labdát biztonságosan pályán tartsuk
-
A magyarázat az ún. Magnus jelenség. Ezzel a jelenséggel magyarázható a labdajátékoknál, így a tenisz esetében is a
labda normális röppályától való eltérése.
Előre forgó mozgás esetén a labda alatt és felett ellentétes
irányú cirkuláció alakul ki, a labda felett az áramlással megegyező, az alatt pedig azzal ellenkező. A labda felett magasabb nyomás, alatta
pedig alacsonyabb nyomás alakul ki.
Ez a labda útját lefelé téríti el.
A röppálya kezdetén – amikor a labda elhagyja az ütőt, az ütés
felfelé irányuló ereje még sokkal nagyobb, mint az előre pörgés lefelé irányuló ereje.
Ez utóbbi hatása csak a röppálya vége felé érvényesül igazán, amikor az ütés felfelé irányuló és a pörgés lefelé irányuló ereje kiegyenlítődik.
Ez a labda útját lefelé téríti el.
A nyesés esetében ellentétes folyamat játszódik le.
Hogyan is készül a teniszlabda, amelyből
becslések szerint évente 360 millió darabot gyártanak?
A gumialapanyagot hevítés után hosszú hengerré
sajtolják, amelyet kis darabokra aprítanak.
A kis darabokat félgömb alakúra sajtolják. A sajtolás miatt keletkezett sorját levágják a félgömbökről. A félgömbök szélét előkészítik
a ragasztásra. A félgömbből így egész gömbök lesznek.
A gömbök nyomásának kialakítására általában kémiai eljárást használnak. A kémiai anyagok a két félgömb összaragasztása után létrehozzák a kívánt nyomást
a gömbök belsejében. A kémai reakció során létrejövö nitrogén hozza létre a nyomást.
(Mivel a gumi alapanyag átereszti a gázt, a labdákat a gyártási folyamat végén túlnyomásos csőbe helyezik, így azok a cső kinyitásáig megtartják az eredeti nyomást.)
Az ilyen módon elkészült gömböket gumi oldattal vonják be. A külső borítás különböző gyapjú tartalmú fedőanyaggokkal történhet. Az anyag hátoldalát
vulkanizálható oldattal vonják be, és babpiskóta formájú darabokra vágják. Egy gömb bevonására 2 darabot használnak fel. A két anyagdarabot géppel tökéletesen
illesztik a gömbök felületére. Ezután hevítés következik, hogy az anyag a gömb felületére ragadjon, és az két anyag illesztésénél varrat alakuljon ki.
